Blogunk legelső bejegyzésében már érintettük a 45-ösök, de igazából az egész társadalom jövőképét alapvetően átrajzoló demográfiai változásokat.  Az azonban, hogy a növekvő várható élettartam és az alapvetően csökkenő-stagnáló születésszám miatt már tíz év múlva többségbe kerülnek a 45 felettiek Magyarországon, és 2060 körül már minden második hazánkfia ötven feletti lesz, nem az egyetlen drámai változás.

Miközben mindannyiunk fejében él még a tízmilliós Magyarország képe, a valóság az, hogy 2010 óta ennél már kevesebben vagyunk, és a jelek szerint kevesebben is leszünk. A KSH adatai szerint hazánk népessége várhatóan húsz év múlva csökken 9, és kicsit több mint negyven év múlva 8 millió alá – és bár léteznek ennél optimistább forgatókönyvek, becslések is, ez önmagában is drasztikus változás.

Az, elsősorban a fiatalabb generációkat érintő, és demográfiai hatásaiban még a statisztikákban nem szereplő rövidebb vagy hosszabb időre szóló kivándorlástól függetlenül is jelentkező népesség fogyás ugyanakkor messze nem egyenletesen érinti majd az ország településeit. Az Origo cikkében az MTA Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának tanulmányára alapozva, 2051-es várható adatok alapján próbálja modellezni, hogy milyen lesz a népességfogyás várható területi képe.

Eszerint a folyamatnak lesznek nyertesei is, a közvetlen budapesti agglomerációban akár 15, Nyugat-Magyarországon, vagy közel Budapesthez pár százalékos népesség növekedés is elképzelhető. Csak kisebb mértékben csökken majd általában a nagyobb városok, megyeszékhelyek lakossága, ugyanakkor akár 30 százalékkal is csökkenhet a Dél-Dunántúl, Dél-Alföld és Észak-Magyarországi régiók népessége, sőt itt akár meg is feleződhet a lakósok száma. Mindez ráadásul nyilvánvalóan együtt jár a települések korösszetételének változásával: (elszegényedő) idősek által lakott szegregált térségek alakulnak ki e területeken.

A blogunkon már idézett Matuzsálem-összeesküvés című könyvében írja Frank Schirrmacher: „Városok néptelenednek el; az emberi kapcsolatok drámai változásokon mennek keresztül, nemcsak a javak és szolgáltatások, hanem az oktatás, kultúra és a média fogyasztói is megritkulnak. Németországban az olyan tartományok, mint Brandenburg és Mecklenburg-Vorpommern, jelentős részét visszahódítja a természet a civilizációtól, az emberek által elhagyott vidékeket egy új, vad és ősi természet foglalja el.”

Erre kell készülnünk Magyarországon is.