Egyéni outplacement – új megközelítésben
  • 2016. március 16. 16:03
  • szerző:
  • kategória: Blog

Egyéni outplacement – új megközelítésben

Az outplacement szolgáltatók azt nem tudják felelősséggel felvállalni, hogy mindenkit új munkához juttatnak – kell valami másik, kiegészítő megoldás is.

  Az elmúlt 2 évtizedben Magyarországon sok vállalat vett igénybe outplacement szolgáltatást, általában olyan nehéz időszakokban, amikor stratégiai megfontolások, komoly piaci változások, költségcsökkentési kényszer hatására szervezeti leépítéseket kellett végrehajtaniuk.

A több munkatársat érintő csoportos leépítések mindig nagyon megviselik az érintetteket és a szervezetet egyaránt. Az outplacement, mint gondoskodó elbocsátás egyrészt abban segít, hogy sikerrel növelheti a munkaerőpiacra kikerülő szakemberek esélyeit arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül újra munkát találjanak. Másrészt, a szervezetben bennmaradók számára fontos üzenet arról, hogy a cég vezetése a gazdasági kényszerek mellett is szívén viseli azoknak a sorsát, akik hosszú évek, akár évtizedek óta végeztek jó munkát és „önhibájukon kívül” kerültek az elbocsátandók listájára.

Mindig nagyon nehéz döntésekkel jár egy-egy ilyen helyzet, hiszen egy bizonyos bértömeg-százalék megtakarítása, mint cél, egyszerű, egzakt elvárás. Ugyanakkora számok mögött emberek vannak: további sorsukat jelentősen befolyásoló döntést hozni nagy felelősség.Így volt ez olyan időszakokban is, amikor élénkebb a munkaerőpiac, nagy a kereslet a munkavállalók iránt, akkor meg különösen, amikor minden visszajelzés és információ arról szól, hogy nehéz munkát találni, egy-egy álláskeresés a karrierjük csúcsán álló szakemberek esetében is 1-1,5 éves projekt.

Talán még nehezebb a helyzet, amikor nem csoportos leépítésről, hanem egy-egy felsővezetői pozíció megszűnéséről, egy regionális poszt áthelyezéséről, vagy az azt betöltő vezető tervezett cseréjéről van szó. Ezeket általában megfontolt tervek mentén, hosszabb felkészülési idő alatt kell végrehajtani, ez alatt pedig egyéni tanácsadói támogatást kaphat a vezető, gyakorlatilag ugyanazzal a céllal, hogy mielőbb megtalálhassa a következő értelmes, motiváló feladatot.

Az elmúlt időszakban sok olyan közép- és felsővezetővel találkoztunk a 45+ vállalkozói programunkban, akik hasonló helyzetbe kerültek vállalatuknál, ki készülve erre, ki hirtelen lépésként átélve ezt. Kiváló képzettséggel, tapasztalatokkal, nagy szakmai presztízzsel rendelkező vezetők meséltek arról, hogy a legnagyobb energiaráfordítás mellett, a legkitűnőbb kapcsolatok birtokában sem tudják megtalálni új munkahelyüket. Hónapok -néhányan évek óta – járnak interjúkra (már ha behívják őket), pályáznak, telefonálnak, de hiába.

Elfogyott körülöttük a levegő és ennek legtöbbször beazonosítható oka van: 50 felé közeledve, vagy afölött, olyan szintű feladatkörben, amelyben ők is otthon érzik magukat és a vállalat számára is a legtöbb hasznot hozhatják, nincsenek keresések, illetve náluk fiatalabbakat választanak ezekre a pozíciókra.

Az ő munkaerő-piaci esélyeiket jelentős gazdasági fellendülés generálta piaci igény növelheti csak, mert sajnos a másik fontos tényező, az életkoruk, nem teszi őket vonzóbb célponttá a munkakeresés hónapjai, évei alatt.

Az outplacement szolgáltatók azt nem tudják felelősséggel felvállalni, hogy mindenkit új munkához juttatnak. Amiben segíteni tudnak, az az első stressz feldolgozása, önismereti támogatás, a megküzdési energiák aktiválása és persze egészen gyakorlatias lépések is: új CV összeállítása, a munkaerőpiac aktuális helyzetének, trendjeinek bemutatása, információk, cég- és adatbázis listák, fejvadász kapcsolatok felsorakoztatása, interjú-gyakorlatok, bértárgyalási technikák. Nagyon hasznos és fontos lépések ezek, sokaknak komoly segítséget is nyújtanak. Amiről ugyanakkor ritkábban esik szó az outplacement programokban, az az önfoglalkoztatás, a vállalkozás alapítása.

Pedig a sikertelen munkahely keresés helyett a másik út (vagy ahogy sokan gondolnak rá: a „B – terv”) ez lenne, az önfoglalkoztatás gondolata. A saját üzlet alapításának lehetősége sok mindenkiben felmerül persze, de sok próbálkozás egy idő után kudarcot vall. Az okokat elemezve szinte minden 45+-os partnerünk elmeséli, hogy csapatban való munkavégzés sok évtizedes gyakorlata után egyedül maradva nehezebben megy minden: egyedül kell munkát szerezni, azt elvégezni, döntéseket meghozni, beruházásokat meglépni. Egyedül ráadásul nem csak nehezebb, de kevésbé izgalmas is, hiányzik az okos társak inspiráló közege, a közös gondolkodás, viták és megerősítések, kontroll és támogatás.

„Egyedül nem megy”.