Akik elmennek…
  • 2016. április 06. 11:46
  • szerző:
  • kategória: Blog

Akik elmennek…

 

A KSH szerint folyamatosan gyorsul a kivándorlás, tavaly több mint 30 ezer – az átlagnál fiatalabb és jobban képzett – magyar indult neki a világnak.

Egy kisvárosnyi magyar – majdnem 33 ezren – döntöttek úgy tavaly, hogy inkább külföldön – jellemzően Angliában, Németországban vagy Ausztriában folytatják tovább – írja a KSH adataira hivatkozva a Világgazdaság. Ez már önmagában sem öröm, azonban nem meglepő módon ugyanakkor a kivándorlók kor- és iskolázottsági összetétele már messze nem fedi le egy átlagos magyar kisváros adatait: lényegesen fiatalabbak és jobban képzettek, mint a hazai átlag. A KSH adatai szerint a kivándorlók háromnegyede 40 év alatti, gyenge többségük férfi.

A kivándorlási hullám adatait ugyanakkor több dolog is árnyalja, ezek alapján ki-ki kedve és beállítottsága szerint még rémesebbnek, vagy annyira talán nem is rémesnek érezheti a helyzetet. Az első fontos pont, hogy a kivándorlási tendenciák természetesen nem csak Magyarországot sújtják, a többi „friss” régiós EU tag esetében sem más a helyzet. Másrészt mindeközben jelentős a bevándorlás is Magyarországra – csak az elmúlt két év során több mint 30 ezer külföldön született – elsősorban környező országokbeli magyar –telepedett le itthon, és persze a kivándorlással párhuzamosan nő a visszatelepülők száma is. Mindez ugyanakkor már ma is drasztikusan beleszól Magyarország egyes régióinak lélekszámába: mint arról korábban már itt írtunk is, Észak-Magyarországon, Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön akár 30 százalékkal is csökkenhet 30 éves időtávban a népesség.

A kép másik oldala, hogy a fent említett számok csak azokat tartalmazzák, akik hivatalosan is jelezték költözési szándékukat: ezen felül nyilván sokan egyszerűen csak elmentek, és még többen csak rövidtávra, ideiglenesen, egy projekt vagy egy rövidebb munka kedvéért hagyták el az országot. Mindez együtt azonban kezd bénítóan hatni az ország nyugati határ közeli részein: felsorolni is nehéz a lassan hiányszakmákká váló foglalatosságokat a szakácsoktól, az orvosokon át a kőművesekig. (Erről nyilván minden kedves Olvasónknak meg vannak a saját személyes élményei, a mi kis Balaton – felvidéki falunkban konkrétan a múlt évben bajnokságot nyerő focicsapatunk csaknem egyharmada Ausztriában dolgozik már – nem csoda, hogy idén jó eséllyel csak álom marad a bajnoki cím.) És persze mindig jó magyar szót hallani külföldön, de azért vicces, hogy az osztrák sípályák hüttéiben gyakorlatilag mindenhol magyar a csapos.

A külföldi munkavállalás melletti fő érv nyilvánvalóan a magasabb fizetés, és a trendeket jól jelzi az is, hogy az egy évnél rövidebb külföldi alkalmazásban lévők jövedelme is drasztikusan emelkedett az elmúlt években. A szintén a Világgazdaság által közölt MNB statisztika alapján 2015-ben már több mint 3 milliárd eurót tett ki az ingázó magyarok jövedelme, igaz, az is látszik, hogy az összjövedelem már lassabban nő, mint az ingázók száma: azaz egyre kevesebb pénzért is elvállalnak külföldi munkákat. És megint csak: ez a több mint 100 ezer bejelentett ingázó hivatalos statisztikája, azaz a nem teljesen fehéren foglalkoztatottak adatai meg sem jelennek benne.

Mindez persze nem hagyja érintetlenül a magyar munkaerő piacot sem, ha a trendek nem változnak jelentősen, úgy új szakmák és munka-, vagy vállalkozási lehetőségek nyílhatnak majd meg, az inkább itthon maradó 45+-osoknak is.

 

Kép forrása: Flickr