Igazából – mint oly gyakran – itt és most is minden egy könyvvel kezdődött. Más-más okból, de már korábban mindkettőnket (Barbara és Gábor) foglalkoztatott generációnk sajátos karrier helyzete. Barbara, mint fejvadász látta, hogy a korábban sok állás közül válogató, a fejvadászok által üldözött és körülrajongott menedzserek hogyan válnak lassan – önmaguk meglepetésére is – túlkoros álláskeresővé. Gábor az általa megálmodott és készített vállalkozásfejlesztési tartalom projekt (Start Up Guide program) új kiterjesztési irányait keresve talált rá a problémára.

A könyv – ami végeredményben elindította a közös gondolkodást – Frank Schirrmacher műve, „A Matuzsálem-összeesküvés”. A könyv a jó ismert demográfia adatokra, trendekre támaszkodva írja le annak a világnak a konfliktusait, ahol már többségben vannak az 50 felettiek (ez amúgy nem a távoli jövő: a KSH igencsak tanulságos, és kivételesen tényleg jól használható interaktív korfa szolgáltatása szerint 2060 táján áll be ez a helyzet Magyarországon, míg programunk névadó 45-ösei 2030-tól már a többséget alkotják). Schirrmacher szerint a legalapvetőbb probléma, hogy a társadalom (= fiatalabb generációk) ki akarják és fogják rekeszteni az idősebbeket, de ennek – a történelemben először – a mostani öregedők már ellent fognak állni.

Különösen fontosnak véli ezt a munkával kapcsolatban, mint írja: „a társadalom rejtett rasszizmusai közé tartozik az a feltételezés, hogy a 60, 65, 70, 75 éves emberek a munka világában már nem képesek szellemi vagy fizikai teljesítményre….” és „ azok a kutatók, akik az elmúlt években és évtizedekben azt vizsgálták, hogy az öregedő emberek vajon rosszabbul, kevésbé koncentráltan és hatékonyan, vagy megbízhatatlanabbul dolgoznak-e, szinte soha nem találtak olyasmit, ami ezt a megállapítást alátámasztotta volna…”.

Bár a könyv nyelvezete, fogalmazása kissé talán színpadias, kiáltvány ízű, a gondolat, amit megfogalmaz igaz: az idősödő generációknak maguknak kell elérniük, hogy a korábban megszokottakkal ellentétben ne rekesszék ki őket a mindennapos társadalmi kapcsolatok – munka, szórakozás – világából, vagy röviden: az életből.
Kis kedvcsinálónak a könyv bevezetője (amelyben a szerző megfújja a harsonákat):

„Mi is közéjük tartozunk
Önök ugyan még nem tudják: de közéjük tartoznak. Mivel képesek arra, hogy ezt a könyvet elolvassák, azok közé tartoznak, akik biztosan megkapják a behívóparancsot. A nagy mozgósítás elkezdődött. Önök is részesei a nemzedékek háborújának. Szedjék össze magukat és legyenek nyugodtak: azok közé az emberek közé tartoznak, akik a következő évtizedekre azt a feladatot kapták, hogy forradalomra buzdítsanak. Drámaian hangzik, és az is. Helyzetünk tényleg tarthatatlanná vált. Mentőöveinkkel még kapaszkodunk a mindennapokba.
Azt mondjuk magunknak, hogy olyan rossz mégsem lehet. A bemondó felolvassa a híreket, és nem menekül ki riadtan a stúdióból. A szerkesztők írják a vezércikkeket és a rovatokat. Az utcán a fiatalok nincsenek egyenruhában és szívélyesek. Anyák tolják a babakocsikat. Még nem hallatszik a bombák becsapódása, azt mondjuk, a front még messze van.
A jövő horizontján azonban már szerveződik az idősek ellen az egyik legelkeseredettebb hadsereg, amely valaha létezett. Felénk menetel, akik ma 20, 30 vagy 60 évesek vagyunk, mert amikor a háború elkezdődik, mi leszünk az idősek. És a társadalom, amit mi teremtettünk, elvesz az öregedőktől mindent: az önérzetet, a munkahelyet, az életrajzot….”
(Frank Schirrmacher: A Matuzsálem-összeesküvés, Scolar kiadó, 2007.)

A könyvet megvásárolhatod itt.